Önkéntes pénztárak: magas hozam, növekvő tudatosság, beszakadó munkáltatói hozzájárulások

megtakarítás, takarékosság

Rendkívüli módon meglátszik az adószigorítás a nyugdíj- és egészségkasszák befizetésein, a munkáltatói hozzájárulások drasztikus visszaesését az egyéni befizetések tudták valamelyest kompenzálni. Nagy sikere van viszont az önsegélyező pénztárakon belül a jelzáloghitel-törlesztések támogatásának.

A 2019. július-szeptemberi negyedévben 2,38 százalékos becsült hozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak,

az idei év I-III. negyedév összességében ez eddig 7,58 százalékot tesz ki

– hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség) keddi sajtóbeszélgetésén.

Kravalik Gábor, a szervezet elnöke a nyugdíjpénztárak kapcsán ismertette, ezek a pénzintézetek 1 millió 76 ezer fős taglétszámot tudhatnak maguk mögött, a pénztártagok összvagyona pedig 1425 milliárdot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy

az 1 főre jutó átlagvagyon meghaladta az 1,3 millió forintot,

ami az öt évvel ezelőttinél csaknem 50 százalékkal több – hangsúlyozta Kravalik.

A nyugdíjkasszák egyéni tagdíjbevételei az I-II. negyedévben megtorpantak (nagyon apró növekedést könyveltek el), de az elmúlt negyedévre újra megugrottak a befizetések: a tavalyi II. negyedévi 13,14 milliárdról 14,63 milliárdra, ami 11 százalékos növekedést jelent. Rendkívüli módon – vélhetően az adószigorítások miatt –

visszaestek a munkáltatói befizetések

az I. negyedév óta. A tavalyi negyedévekhez viszonyítva

  • az I. negyedévben 30 százalékkal,
  • a II. negyedévben 17 százalékkal,
  • a III. negyedévben pedig 25 százalékkal

kevesebb munkáltatói hozzájárulás érkezett a nyugdíjpénztárakba.

Az összes befizetést tekintve negyedévről negyedévre egyre kisebb a kormányzati adószigorítás hatása. Az I. negyedévi 11,8-ról 4,8 százalékra mérséklődött a csökkenés mértéke a tagi és a munkáltatói befizetéseket együtt tekintve. Hogy a munkáltató befizetéscsökkenésnél jóval kisebb az összes visszaesés, annak a tagi jóváírások növekedésén túl főleg az az oka, hogy a befizetések 65 százalékát az egyéni tagdíjbefizetések adják.

Kravalik Gábor felhívta a figyelmet, hogy

a nyugdíjpénztári szolgáltatások a 2019. I-III. negyedévben 78,13 milliárdot tettek ki, ami több, mint a 2018-as év egésze volt

(72,22 milliárd). Ennek kapcsán a 2017-es és 2018-as év szolgál összehasonlítható adatokkal: a bevételnövekmény 13,8 százalékkal nőtt 2017-ről 2018-ra, míg a szolgáltatási kiadások 20,4 százalékkal emelkedtek. Utóbbiban benne vannak az idő előtti hozam-, valamint tőkekivételek is, ezek az összes kifizetésnek nagyságrendileg a harmadát, míg a tényleges nyugdíjszolgáltatások a kétharmadát teszik ki.

Az egészségpénztárak estében bizonyos tekintetben stagnálás tapasztalható: az 897 ezer tag és az 51,8 milliárdos vagyon, vagyis

az egy tagra jutó 57,7 ezer forintos átlagvagyon gyakorlatilag nem változott

az előző év III. negyedévéhez képest.

Az egyéni befizetéseknél folyamatos emelkedés tapasztalható az idei első három negyedévben évben rendre 17,5, 13,6, 18,5 százalékos növekedést könyveltek el az egészségpénztárak.

A munkáltatói befizetéseknél viszont sosem látott drasztikus zuhanás volt tapasztalható:

az eddigi három évi befizetés kevesebb, mint az előző év első két negyedévi összes munkáltatói hozzájárulása.

Ezek a jóváírások az előző év azonos negyedéveihez képest

  • az I. negyedévben 62,8 százalékkal,
  • a II. negyedévben 51,4 százalékkal
  • a III. negyedévben 55 százalékkal

maradtak el, és mindössze 5,4 milliárd forintra rúgtak, míg tavaly szeptemberig 12,24 milliárd forint volt. Az egészségpénztári befizetések 77 százalékát a tagok adják, mert a drasztikus visszaesést itt is a munkáltatói hozzájárulások növekedése csökkentette. Az összes befizetés negyedévente csak 15,1 százalékkal, 16,3 százalékkal, illetve 13,6 százalékkal esett.

Az egészségpénztári szolgáltatásoknál negyedéves összevetésben az esetszám 13,8 százalékkal csökkent, míg a kiadások gyakorlatilag stagnáltak.

Kiugróan megnövekedett a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztésének támogatása: az önsegélyező pénztárak 23 ezer alkalommal 458 millió forintot fizettek ki,

ami azt jelenti, hogy az esetek 33,7 százalékkal, az ezzel kapcsolatos kiadások pedig 41,2 százalékkal növekedtek.

– Akinek jelzáloghitele, gyermeke van, folyassa keresztül a pénzt önsegélyező pénztáron! – hívta fel a figyelmet Kravalik Gábor. – Bonyolult az eljárás, de a Pénztárszövetség kezdeményezi a kormánynál, hogy például a 180 napos felhalmozási időszakot vegyék ki a jogszabályból.

A Pénztárszövetség elnöke azt is ismertette, hogy hamarosan bevezetik a nyugdíjpénztári TKM-et. Tájékoztatott, az eddig használt, az elmúlt időszakra vonatkozó díjterhelési mutató helyett a jövőre vonatkozó, az adott termék összes befizetéseiből, megtakarításaiból levont költségeinek százalékos értékét kell megadni.

Kravalik a sajtótájékoztató végén azt is ismertette, az idei évhez hasonlóan

2020-ban is lesz Pénzmester verseny

9-11. évfolyamos diákok számára. Mint arról korábban beszámoltunk, az idei versenyen is értékes díjakat nyerhettek a versenyen induló diákok, melynek fővédnökei Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Érkezik a kvázi-önkéntes magánnyugdíjpillér

Kormányzati és pénzintézeti szinten is egyre nagyobb a konszenzus abban, hogy szükség van egy kvázi-önkéntes magánpénztári nyugdíj- és/vagy egészségpénztárra. A megtakarítók közül ugyanis épp a pályakezdő korosztály a „hiányzó generáció". Ez volt a Pénztár-konferencia 2019 legfontosabb kérdésköre, melyet több előadó is érintett. Lapunk is a konferencián járt.

A beszélgetésen szóba kerültek a pénztár-konferencián is hangsúlyos szerepet kapott jóléti számlák rendszere. Kravalik Gábor közölte, jogszabálytervezet, egyeztetés nem jutott el a Pénztárszövetséghez. Az MNB elképzelését a kvázi-önkéntes, azaz befizetési kötelezettség nélküli, bármikor elhagyható magánnyugdíjpillérről ők támogatják, annak széles körű ismertetése nagyban tudná segíteni a pénzügyi tudatosságot.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

1
Sneider Tamás és Steinmetz Ádám jobbikos képviselők is elhozták saját kisfiaikat arra a Mikulás-ünnepségre, melyet a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány szervezett. A nehezebb anyagi helyzetben élő családok gyermekeit ugyanis egy parlamenti szeretetlakoma és körséta után ajándékokkal lepte meg a piros ruhás öregúr, a jobb körülmények közt nevelkedő gyerekek pedig együtt lehettek szegényebb kortársaikkal.