A Magyarországot elmarasztaló EP-állásfoglalás nem von maga után kötelezettséget

EP2019
Pixabay

A teljes magyar sajtó beszámolt arról, hogy Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalást. Utóbbinak a támogatásáról döntött az Európai Néppárt is, és a néppárti képviselők többsége valóban meg is szavazta az indítványt. A legtöbb sajtóhíreszteléssel szemben ez azonban nem feltétlenül jelenti még azt, hogy az Európai Néppárt és a felfüggesztett Fidesz útjai feltartoztathatatlanul elválnának egymástól hamarosan. Sőt, az Európai Parlament által megszavazott állásfoglalás sem jelent semmilyen kötelezettséget senkire és semmire sem.

Az Európai Parlament szerdán vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. Az MTI tudósítása szerint a vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett fogadták el az állásfoglalást. Fontos hozzátenni, hogy nem kötelező érvényű határozatról van szó, amelyben

a parlament Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban. A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak. Továbbra is „aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét” az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét - jegyezték meg.

Az Európai Parlament azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Még nem dőlt el semmi sem

Úgy tűnhet, hogy a Fidesz csatát vesztett Strasbourgban, de ez még nem döntött el semmit sem. Ahogy elemzők arra rámutattak korábban többször is, arra nincs esély, hogy a Tanácsban egyhangú, elítélő döntés szülessen a jogállamisági és hetes cikkely szerinti eljárásokkal kapcsolatban Lengyelország és Magyarország ellen.

Egy új jogállamisági mechanizmushoz pedig a mostani EP-állásfoglalás még nem vitt közelebb, újabb viták várhatóak a kérdésben.

A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében az Európai Bizottság kezdeményezte. Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

Az új uniós horvát elnökség legfontosabb céljának nevezte meg a két eljárás fél éven belüli lezárását, de még arról sincs döntés, hogy milyen formában folytatódjon az eljárás, amelynek hivatalosan nem részese az Európai Parlament.

Ami a Fidesz néppárti tagságát illeti, ahogy az Alfahíren is írtuk, a német érdek döntő hatással lehet rá, de az ügyben új fejlemény majd a pártcsalád februári kongresszusán lehet. Az EP csütörtöki állásfoglalását a Néppárt támogatta, de az eddigi információk alapján a pártcsaládon csak szűk többséggel sikerült átnyomni.

Antonio Tajani, az Európai Parlament előző elnöke, az Európai Néppárt egyik alelnöke csütörtök délelőtt arról beszélt a Fidesz néppárton belüli helyzetével kapcsolatban, hogy az EPP vezetése állandó kapcsolatban áll a Fidesszel és a többi tagpárttal is.

„Hiszem, hogy orvosolható a helyzet”

- tette hozzá. Tajani a csütörtöki Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalást sem szavazta meg.